2013. június 24., hétfő

End...

Hellóóóóóó és Viszlát!

Újabb blogtól válok el és még alig, hogy elkezdtem! Sajnos most be kell fejeznem a blog írást.
Lehet, hogy valamikor megint elkezdem és itt folytatom, de nem biztos!!!
Értsétek meg, hogy nem könnyű megfelelni mindennek és ezek között most az írás is szerepel. 
Szeptemberben középsuli, addig tök zűrös lesz a nyaram, túlságosan elfoglalt vagyok és szeretnék még a nyáron sok időt tölteni a volt osztálytársaimmal. 
Szóval remélem, hogy tetszett ez a sok hülyeségem és elnyerte a tetszéseteket! :D 
Egyszer talán még újra belekezdek, de most egy ideig nem! 
Teljesen a részem lett az írás és majdnem mindig írni akartam, de rá kellett jönnöm, hogy ez most nem megy és szüneteltetnem kell! 
Köszönöm a sok rendszeres olvasót, a számtalan pozitív kommentet, tényleg egyszer sem kaptam negatív véleményt, a rengeteg oldalmegjelenítést és hogy kitartottatok a részek mellett, miközben köztük hosszú kihagyások voltak! 

Mindenkinek kellemes nyarat és One Direction-nel teli, szép napokat!

3. rész

Sziasztok! Meghoztam a 3. részt, igaz csúszással és ezért bocsánatot kérek! :c Van rá indokom! (: Mégpedig az, hogy tegnap fájt a fejem és aludtam, meg megrándult a csuklóm és nagyon fájt! ): Na mindegy! Itt a következő, olvassátok és komizzatok sokan! (:


Mia-val délután 3-ig hülyültünk, aztán elindultam haza.
Anyu már elment dolgozni, így az a látvány fogadott, ahogy apa a kanapén ül és a focimeccset nézi.
-Szia apu!-köszöntem, de kit is akartam becsapni.-Szia!-ismételtem, miközben a TV elé álltam.
-Szia kicsim! Mondd csak, nem állnál kicsit arrébb? Pont megy a meccs!-szólt rám.
Sóhajtva felmentem a szobámba és kipakoltam a ruháimat. Beledobáltam őket a szennyesek közé és bekapcsoltam a gépemet. Mia már várt, szóval, ahogy bekapcsoltam a Skype-ot már hívott is. 

Hulla fáradt voltam és már majd' leragadt a szemem.
-Figyelj! Én lassan megyek, mert mindjárt elalszom!-mondtam, miközben az órára pillantottam.
-Nem csodálom, hogy fáradt vagy fél 12-kor!-nevetett erőtlenül.
-Jó éjt!-mosolyogtam.
-Neked is!
Letettem, gyorsan megnéztem még az e-mail-jeimet és a Twitter-emet, aztán kikapcsoltam a laptop-om és mentem fürdeni. 
Fürdés után gyorsan átvettem a pizsamámat és már dőltem is az ágyba.

***

Reggel teljesen kipihenten keltem fel, fél 10-kor. 
-Úristen! Elkések!-kerekedtek el a szemeim, ugyanis Waliyha-val 10-kor találkozunk.
Sietősen felöltöztem és lerohantam a nappaliba. Mivel anya hajnalban jött haza, ezért csak egy cetlit írtam, hogy elmentem és nem tudom mikor jövök.
Szinte már szaladtam, mivel 5 perc múlva 10 óra. Életemben nem "sétáltam" még ilyen gyorsan. Végül rekordidő alatt odaértem a Malik család házához, ahol Zayn nyitott ajtót.
-Szia!-köszönt mosolyogva.
-Szia!-lehajtottam a fejem, mert zavarba jöttem.
-Gyere be!-nyitotta ki jobban az ajtót.
-Köszi! Waliyha?
-A szobájában készülődik.
-Jövök már!-hallottam Waliyha hangját fentről. 
-Apropó! Amíg nem hallja a legújabb barátnőd, megkérdezem, hogy nincs-e kedved eljönni velem este valahova?
-De, persze!-mosolyodtam el.
-Rendben, akkor amire hazajöttök, kész leszek!
Bólintottam és láttam, hogy jön már Waliyha. Miután köszöntünk és megöleltük egymást, elbúcsúztunk Zayn-től és a többiektől, majd elindultunk.
-Hova menjünk?-kérdeztem.
-Van a közelben pláza?
-Persze, hogy van. 
-Akkor oda!-nevetett.
Elmentünk a plázába és kb. az összes üzletbe bementünk, felpróbáltunk egy-két ruhát, vettünk is párat, majd a plázázás végén beültünk a fagyizóba. 
-Ééééés...akkor te és Zayn most jártok?-kérdezte elvékonyodott hangon.
Amikor felfogtam, hogy mit mondott, elkerekedett a szemem.
-Micsoda?!-nyeltem félre.-Neeeeem, nem, nem, nem, nem, neeem! Mi...NEM...járunk!-hangsúlyoztam ki a 'nem' szócskát. 
-Akkor miért szoktatok olyan sok időt kettesben tölteni? Tuti van köztetek valami!-nevetett.

2013. május 30., csütörtök

2. rész

Sziasztok! :D Köszönöm a sok pozitív kommentet az előző részhez! És sajnálom, de csak hetente egyszer lesz rész, mivel egy másik blogot is írnom kell egyik barátnőmmel együtt és hamarosan angol vizsgám lesz, szóval arra is tanulnom kell!... Remélem, hogy ez a rész is tetszeni fog legalább annyira, mint az előző vagy esetleg jobban! :D

Olyan hajnal 4-5 körül sikerült visszaaludnom, viszont anyu 9-kor keltett, hogy vigyem el a ruhákat mosodába. Csak azért kellett ilyen "hamar" kelnem, mert anya nem akarta, hogy sokáig tolongjak a mosóban.
Odakint már szépen sütött a nap és reménykedtem, hogy jó meleg van. Összekapkodta a ruhákat, bement a konyhába, én pedig indultam is. Kiléptem az ajtón, de észbe kaptam és visszamentem a házba.
-Mi az?-kérdezte anyum.
-Semmi, csak pizsamában akartam menni!-mondtam fáradtan.
-Ügyes vagy!-röhögött.
Gyorsan felöltöztem és elindultam, újra. A mosodában egy P!nk szám ment, úgyhogy rendesen felébredtem. 1-2 ember volt még rajtam kívül és ők se engem néztek, szóval elkezdtem táncolni. Sajnos vége lett a számnak és amikor már újra nyugis voltam, körbenéztem és láttam, hogy egy tök helyes fiú értetlenül néz rám és még szemrángást is kapott. Először meglepődtem és elkerekedett szemmel néztem rá, mert nem számítottam rá, hogy valaki engem fog nézni, aztán pedig majdnem az arcába röhögtem.
Gyorsan beállítottam a gépet a szárítás funkcióra és egy jó negyed óra múlva kész is lett. Bedobáltam a zacskóba, majd otthon ki lesz vasalva.
Sietősen lépkedtem hazafelé. Otthon letettem a vasalni valókhoz a cuccokat és odamentem anyuhoz a konyhába, felültem a pultra és kiskutyaszemekkel néztem rá.
-Anyuuuuuu...
-Mit szeretnél?-nézett rám, miközben az egyik szemöldökét felhúzta.
-Ott aludhatok ma Mia-éknál?
-Mivel éjszakás vagyok, ha van kedved, akkor menj!-mosolygott.
-És apu?-kérdeztem.
-Ő úgyis a focimeccset fogja nézni egy sörrel a kezében. Azt mondta, hogy ez az idény legfontosabb mérkőzése!-forgatta anya a szemét.
-Oké! Köszi!-nevettem.
Felrohantam a szobámba, ránéztem az órámra, ami 12:07-et mutatott és összekészítettem pár cuccot a ma esti programra. Bepakoltam a következő napi ruhát, egy pizsamát, pár rágcsálnivalót, fésűt és pár extra cuccot is.

***

Anyával együtt készülődtünk, amikor végeztünk mindketten nyomtunk egy puszit apa arcára és elindultunk. Egy ideig még együtt mentünk, aztán elköszöntünk egymástól és más-más irányba sétáltunk tovább. Hamarosan Mia-ék házához értem és becsöngettem. Megláttam Mia-t az ablakban és intett, hogy menjek be. Kinyitottam a kaput és bementem. Mia lejött elém és bevezetett a már jól ismert szobájába. Ledobtam a cuccaimat az "ágyamra". Mindig ott alszok, hogyha átjövök.

***

Elbeszélgettük az időt, már sötét volt, kb. 9-10 óra lehetett. Beszéltük, hogy nézünk valami filmet és a The ABC's of Death mellett döntöttünk. Kivettem a táskámból a gumimacit és a savanyú gumicukrot, Mia pedig hozott popcorn-t és tálat az édességeknek. Elkezdődött a film. Arról szól, hogy az angol ABC minden betűjével van egy szó és az a cím. Minden címhez van egy 5-10 perces történet. Alapjában horror, de volt benne egy csomó vicces rész is meg egy csomó olyan is, ami unalmas volt. Mia anyja és apja már rég aludt, ez mondjuk érthető...ők hajnalban kelnek és mennek dolgozni, nekünk pedig nyári szünet van.
A film után először Mia ment el fürdeni. Én addig leültem az ágyamra és bambultam magam elé. Azon gondolkoztam, hogy mi lesz a mai álmom és hogy miért összefüggő. Soha nem volt még ilyen és kicsit fura és ijesztő egyszerre.
Mia a haját törölve jött be a szobába és szólt, hogy mehetek. Elővettem a törölközőmet és a pizsamámat, aztán elindultam a fürdő felé.

#fürdés

Fürdés után visszamentem a szobába és Mia elkezdett mesélni egy csávóról, akit az előbb a TV-ben látott és hogy milyen helyes és hogy ő meg akarja szerezni azt a fiút. Állítása szerint kicsit hasonlított a tegnap látott göndör hajú fiúra.
Kb. éjfélig beszélgettünk még a fiúkról, aztán drága barátnőm bedobta a szunyát és látván, hogy milyen pózban fekszik, majdnem elröhögtem magam. Unalmas volt egyedül, hogy senki nem beszélt hozzám, szóval én is bebújtam az ágyba, elhelyezkedtem és lassan elaludtam.

***

Másnap kicsit későn keltem. Pontosabban 18 órát aludtam. Nem tudom, hogy hogy csináltam, de ilyen se volt még. Egyből az órám felé kaptam a fejem és már délután 5 óra volt. Csodálom, hogy anyáék nem ébresztettek fel. Máskor már leordították volna a fejemet, ha 10 óra után kelek. 
A telefonom kijelzője villogott, szóval tudtam, hogy valaki keresett. Gyorsan felnyitottam a billentyűzárat és megnéztem ,hogy ki hívott.


15 Nem fogadott hívás 
Zayn

Jézus Mária! Sietve visszahívtam, 2szer-3szor kicsörgött és Zayn felvette.
-Szia!-szólt a telefonba. 
-Szia! Bocsi, hogy nem vettem fel, de egy 5 perce keltem fel! Miért hívtál?
-Szép teljesítmény!-nevetett.-Csak azért, hogy akkor melyik étteremben és mikor?
-Öööm...most van 17:06. Legyen akkor 7 óra és a Curtis-ben!
-Jól van! Akkor majd ott találkozunk! Szia! 
-Szia!-mosolyogtam és letettem.
Leszaladtam a lépcsőn és szóltam anyáéknak, hogy 7-kor találkozunk Zayn-nel és a családjával a Curtis-ban. Anya kiteregetett, apa pedig kikapcsolta a TV-t, eltette az újságot és elkezdtek készülődni. Felrohantam az emeletre, bementem a fürdőbe, letusoltam és megmostam a hajam.
A lehető leggyorsabban megszárítottam a hajamat és felöltöztem. Reméltem, hogy a szüleim rendesen fognak felöltözni. Nem kell nagyon kicsípni magukat, de azért nézzenek ki valahogy.
Háromnegyed 7-kor már indulásra kész voltam. Lementem a nappaliba és meglepődve néztem a szüleimet, hogy milyen elegáns, de kicsit visszafogott az öltözékük. 
-Mehetünk?-kérdeztem.
Bólintottam, mire elindultunk kifelé. A szüleim előttem mentek, így én zártam az ajtót. A kulcsot a táskám egyik zsebébe süllyesztettem, majd a telefonomat kezdtem nyomkodni. Írtam Zayn-nek, hogy mi már elindultunk és hogy hamarosan ott leszünk. A Curtis Étterem nem volt messze a házunktól. Gyalog kb. 10 perc volt. Kaptam vissza egy SMS-t, hogy ők is most indultak és 7-kor ott lesznek. Az üzenetet olvasva elmosolyodtam. Kicsit azonban féltem, hogy mi lesz, ha nem fognak jól kijönni egymással. Kár volt ezt gondolnom, mert eszméletlen ideges lettem.
Pontban 18:58-kor értünk az étteremhez, felmentünk a falépcsőn, leültünk egy 9 személyes asztalhoz és már láttam, hogy jönnek Zayn-ék is. Mosolyogva intettem, mire ők vissza. 
-Ők azok?-kérdezte anyu, miközben a közeledő családot nézte.
-Igen anyu!-suttogtam. 
Apa állt fel először, aztán anya és végül én. Mikor a Malik család is felért és az asztalhoz sétáltak, Zayn-nel egymás mellé álltunk és bemutattuk egymás szüleit. 
-Anyu, apu!-kezdtem bele.-Ő itt Zayn és a családja, Yaser, Patricia, Doniya, Waliyha és Safaa!-mutattam körbe, hogy ki kicsoda.-Az anyukám, Maria és az apukám, James Jensen!-mutattam be őket is mivel még Zayn sem tudta, hogy az én szüleimet, hogy hívják.
-Örvendek!-mondta apu és Yaser, majd mindenki kezet fogott mindenkivel.
Miután véget ért a bemutatkozás, leültünk az asztalhoz. A "családfő" ebben az esetben Safaa volt. Az asztal két oldalán 4-4 szék volt, bal oldalra Yaser, Patricia, Zayn és Doniya ült, a másik oldalra pedig apu, anyu, én és Waliyha, ebben a sorrendben. Zayn-nel szemben ültem. A szülők elfoglalták magukat, jobban megismerkedtek, elmeséltek kb. mindent a gyerekkorunkról. Néha belenevettünk egy-egy vicces sztoriba, mint amikor kiderült, hogy Zayn kiskorában kidobott egy TV-t az ablakon. Először nem akartam elhinni, aztán pedig már majd megszakadtam a nevetéstől. De ilyen sztorikat rólam is meséltek ám. Méghozzá azt, amikor egy nyáron túrázni voltunk, én még kicsi voltam és nem ismertem sok állatot, max. a kutyát, macskát meg a lovat. És az erdőben találtam egy borzot, persze akkor még nem tudtam, hogy mi az, erre megfogtam a farkát, elkezdtem húzni, mire az állat lefingott és anyáék kb. 5 napon keresztül próbálták valahogy lesúrolni rólam azt a bűzt és amíg olyan büdös voltam, nem aludhattam a szobámban, hanem apa azt mondta, hogy aludjak kint egy sátorban, mert hát milyen jó idő van. 
Mikor anyáék ezt elmesélték, kicsit kulturáltabban, az egész Malik család dőlt a nevetéstől, sőt még anyáék is, én meg csak mosolyra húztam a számat, de amikor megláttam, hogy milyen jól szórakoznak, már én sem bírtam tovább. A tekintetem viszont megakadt Zayn-en. Ha nevet, még szexibb, mint eleve. 
Amikor a vacsorának vége volt, kértük a számlát és a szülők megegyeztek, hogy fele-fele arányban fizetnek. Mi még beszélgettünk egy darabig Waliyha-val és megbeszéltük, hogy holnap elmegyünk valahova és egy csajos napot tartunk. Aztán szóltunk a szülőknek is, beleegyeztek. Már mindenki felállt az asztaltól és indultak hazafelé. 
-Van kedved sétálni egy kicsit?-kérdezte Zayn.
-Miért ne?-mosolyogtam.
-Oké!
A két család többi tagja hátrafordult, hogy hol vagyunk már, mire mondtam, hogy mi majd megyünk, csak sétálunk egy kicsit és odaadtam a lakáskulcsot anyáéknak. Lassan elindultunk az ellenkező irányba és a lámpafényes járdán sétálgattunk.
-Jó fejek a szüleid!-mosolygott Zayn.
-Köszi! Én is nagyon kedvelem a tiéteket! És a csajokat is nagyon megkedveltem! Annyira, hogy holnap Waliyha-val megyünk csajos napot tartani.
-Komoly?
-Igen!
Zayn jó értelemben lepődött meg és látszott rajta, hogy tényleg örül annak, hogy ilyen jól kijövök a családjával. 
Tettünk egy jó nagy kört és kb. este fél 11-re odaértünk hozzánk. 
-Köszönöm a mai estét! Remek volt!-mosolyogtam és nyomtam egy puszit Zayn arcára.
-Ugyan! Semmiség!
-Üzenem Waliyha-nak, hogy holnap délelőtt 10-kor ott leszek nálatok!
-Átadom!-mondta és egy féloldalas mosolyra húzta a száját. 
-Hát...akkor jó éjt!
-Jó éjszakát!
Zayn egyre közelebb hajolt hozzám, már majdnem megcsókolt és végül összeértek ajkaink. Az első csókom Zayn-nel. Mondjuk ez inkább csak egy közepes idejű szájra puszi volt, de akkor is fantasztikus volt.
A végén, amikor mindketten lassan kinyitottuk a szemünket, egymáséba néztünk és éreztem, hogy olyan vörös lettem, mint egy paradicsom. Zayn ezt látva elmosolyodott, majd nyomott egy gyengéd puszit az arcomra.
-Szia!-mosolygott.
-Szia!
Zayn elindult hazafelé, én pedig bementem a házunkba. A nappaliban anyu és apu éppen a vacsoráról és Zayn családjáról beszéltek. Hallottam minden egyes szót és ez megmosolyogtatott. Jó érzés volt, hogy ennyire megkedvelték őket. 
-Szia kicsim!-köszönt anyu.-Na merre voltatok?
-Csak sétáltunk egy kört!-mosolyogtam.
-Értem!-kezdte.-Akkor jó éjszakát!
-Nektek is!
Felballagtam az emeletre, lefürödtem és fáradtan dőltem be az ágyamba. 

***

Reggel, arra keltem, hogy Mia engem néz. Amikor kinyitottam a szemem és észrevettem, megijedtem és majdnem leestem az ágyról. 
-Jó reggelt! Mit kérsz enni?-kérdezte bociszemekkel Mia.
-Bakker!-ez volt az első szó, ami kijött a számon.-Milyen választási lehetőség van?
-Ööööö...gabonapehely vagy sonkás-sajtos melegszendvics?
-Akkor melegszendvics.
Miután megkajáltunk felöltöztünk és közben az álmom járt a fejemben. Mia-val délután 3-ig hülyültünk, aztán elindultam haza. 

2013. május 23., csütörtök

1. rész

Sziasztok!:) Úgy veszem észre, hogy nem nagyon tetszik ez a blog. :( Írjátok le komiba, ha valami nem tetszik vagy szeretnétek, hogy változtassak valamin, de ha nem szóltok, akkor én nem fogom tudni, hogy mit szeretnétek! Tudtommal még nem látok bele az emberek fejébe! Szóval mindenféle kritikát elfogadok, jót is és rosszat is!
Itt az új rész!:) Remélem ez jobban fog tetszeni! Komizzatok és véleményezzetek! :D



Halálra untam a fejemet és kicsit el is fáradtam, ezért felmentem az emeletre, be a fürdőbe, gyorsan letusoltam és mentem aludni.

***

-Carly!-szólalt meg hirtelen Zayn.-Carly! Jól vagy?
-Mit történt?-kérdeztem. 
-Elájultál! Minden rendben?
-Hát...kicsit szédülök!
Zayn segített felállni és bementünk a nappalimba. Ültem a kanapén, amíg felkutatta a  konyhát. 5 perc elteltével visszajött egy hatalmas jeges zacskóval és óvatosan hozzányomta a fejemhez. A hideg miatt kicsit felszisszentem, de már sokkal jobban éreztem magam.
-Jobb?-kérdezte egy elbűvölő mosollyal.
-Igen, sokkal.-mosolyogtam én is.
-Van kedved elmenni valahova vagy inkább pihenni szeretnél?
-Klassz! Elmehetnénk valahova!
-Ötlet?
-Menjünk vidámparkba!
-Biztos vagy benne? Ne menjünk inkább fagyizni vagy csónakázni?
-Nem tudom! Mi lenne ha megmutatnám a várost, ahogy ígértem? 
-Rendben!
-Akkor mindjárt jövök, csak letusolok!-mondtam és felrohantam a fürdőbe.
Gyorsan megmosdottam és felöltöztem. Lementem és láttam, hogy Zayn a kanapén fekszik és a telefonján játszik.
-Mehetünk?-hajoltam fölé, mire rám nézett.
-Persze!-nézett végig rajtam, majd fölkelt.
Kimentünk a házból és elindultunk London nevezetességeihez. Először is felszálltunk egy nagy piros buszra, ezzel kibérelve azt, ami elvisz minket London legjellegzetesebb részeihez. Zayn nagyon aranyos volt, ahogy a busz tetején nevetett és egyfolytában mutogatott, hogy milyen szép az ott vagy ez itt. 
Néha-néha leszálltunk és sétálgattunk kicsit. Felmentünk a London Eye-ba, bementünk a Starbucks-ba és vettünk egy-egy kávét, majd vissza a buszba. 
Utaztunk még egy kicsit és véglegesen leszálltunk. Elsétáltunk a parkba és leültünk egy padra.
-Köszi, hogy megmutattad a várost!-nevetett Zayn.
-Nincs mit!-mosolyogtam.
-És...várod már a sulit?
-Ezt komolyan kérdezted?-nevettem.
-Hát...tényleg hülye kérdés! De már nincs sok! Még 1-2 hét és kezdődik!
-Ne is mondd! Tökre nem várom!
-Én se nagyon, de legalább minden nap találkozunk!
-Nem csak a suliban lehet mindennap találkozni! Anélkül is találkozhatunk minden nap!
-Igaz!
Mikor meguntuk az ülést felkeltünk és elindultunk Zayn-ék felé. Megmutatta, hogy hol laknak. Bementünk a házukba és az anyukája éppen ebédet csinált.
-Szia anyu! Ő itt Carly!-mosolygott Zayn.
Zayn anyukája megtörölte a kezét és elindult felénk.
-Áááh! Carly! Szia! Patricia vagyok, Zayn anyukája!-nyújtotta a kezét.
-Csókolom! Carly Jensen vagyok!-fogtam vele kezet.
Patricia néni aprót bólintott és visszament főzni.
-Ééén...mindjárt jövök!-mondta Zayn és felrohant az emeletre.
-Segíthetek valamiben, Patricia néni?-kérdeztem.
-Ugyan! Kérlek ne nénizz! Nem vagyok még olyan öreg! Zayn összes barátja tegez, szóval arra kérlek, hogy te is ugyanazt tedd! Szólíts nyugodtan Pat-nek vagy Trisha-nak! Vagy ha akarod, akkor csak simán Patricia-nak!
-Rendben! Akkor segíthetek valamiben Patricia?
-Ha van kedved, akkor felvághatnád a zöldségeket!
Bólintottam, odaálltam Patricia mellé és elkezdtem felvágni a répát és krumplit. 
-Na és hol voltatok ma?-kérdezte, miközben egy Maroon 5 szám ment a rádióban.
-Megmutattam Zayn-nek London nevezetességeit!-mosolyogtam.
-Ez kedves tőled! Tudod...Zayn nem igazán akart elköltözni! Attól fél, hogy itt nem lesz annyi barátja. 
-Értem! Szerintem nem kell semmitől sem tartania! Igazán aranyos fiú és biztos vagyok benne, hogy ő lesz az egyik legnépszerűbb fiú a suliban!
Pat rám mosolygott és hallottuk, hogy Zayn már jön. Hatalmas vigyorral a fején jött le, már épp mondani akart valamit, de amikor felnézett és észrevette, hogy mit csinálok, elakadt a szava.
-Carly! Te mit csinálsz?-kérdezte újra nevetve.
-Csak segítek anyukádnak!
-Igen! Megbeszéltük, hogy mostantól Carly lesz az új házvezetőnőnk!-mondta lelkesen Patricia.
Értetlenül néztem rá, mire csak kacsintott.
-Az jó!-mondta Zayn.
Ezek szerint nem fogta fel, hogy mit is mondott az anyja. Zayn elvett egy almát a kosárból, leült egy székre és már majdnem beleharapott az almába.
-Mit mondtál?!-kérdezte kicsit lányos hangon és jó hangosan.
-Carly lesz az új házvezetőnőnk!-mondta el újból, szépen tagolva.
-Ez komoly, anyu?-nézett rá kérdőn.
Trisha-val összenéztünk és kitört belőlünk a röhögés.
-Csak kamu, ugye?-kérdezte Zayn vigyorogva.
Mi röhögve bólogattunk és Zayn is csatlakozott már hozzánk. Hamarosan ajtócsapódást hallottunk és egy emberként fordultunk meg. 
-Szia drágám!-szólalt meg egy kicsit kreolosabb bőrű férfi.
-Szia!-köszönt Pat.
-Heló fiam!
-Szia apu!-ölelték meg egymást. Ahhaaaa! Szóval az apukája!-Apa! Ő itt Carly! Az egyetlen, akit ismerek itt!
-Szia Carly! Yaser Malik vagyok, Zayn édesapja!
-Csókolom! Carly Jensen!
Miután kezet fogtunk, megkért, hogy tegezzem. Hát jó! Bejött a konyhába még 3 lány is. 
-Sziasztok!-mondták egyszerre.
-Sziasztok!-köszöntem én is.
-Te vagy Carly, ugye?-kérdezte az egyik lány.
-Igen! Carly Jensen!-mondtam és kezet fogtam mind a három lánnyal.
-Doniya Malik!
-Waliyha Malik!
-Safaa Malik!
Mindegyik lány nagyon szimpatikusnak tűnt, de azt hiszem, Waliyha-val leszek a legjobb kapcsolatban. 
-Én azt hiszem megyek!-mondtam ki félénken.
Kicsit kellemetlen helyzet volt, túl sokan voltunk egy helyen és igazából egyikőjüket sem ismerem annyira.
-Már mész is?! De még csak egy fél órája vagy itt!-mondta szomorúan Patricia és az órát fürkészte.-És még az ebéd sincs kész! Maradj itt és egyél velünk!-kérlelt.
-Sajnálom, de mennem kell! Talán majd máskor!-mosolyogtam.
-Hát, rendben!-mondta és megölelt. 
Meglepődtem, de jólesett, szóval visszaöleltem. Egyesével álltak fel az asztaltól és öleltek meg.
-Akkor sziasztok!-köszöntem.
-Szia!-hallottam kórusban.
-Anyu, apu, mindjárt jövök, csak hazakísérem Carly-t!-szólt Zayn a szüleinek.
A választ már nem hallottuk, mert kiléptünk az ajtón és Zayn be is csukta azt.
-Nagyon aranyos családod van!-mondtam.
-Köszi! Én mikor ismerhetem meg a te családodat?-kérdezte.
-Nem tudom! Majd ha egyszer otthon lesznek vagy ráérsz! 
-Mi lenne, ha holnap a két család elmenne együtt vacsorázni valahova?-kérdezte.
-Remek ötlet! Akkor megbeszélem velük és holnap este megyünk vacsorázni! 
Lassan odaértünk a házunkhoz, de még beszélgettünk egy kicsit. Zayn elkérte a telefonszámomat és ő is megadta a sajátját. Az ég feketébe borult.
-Én megyek is, mert lehet, hogy esni fog! Holnap találkozunk!-mondta, majd megfordult.
-Oké! Szia!-köszöntem el, de hirtelen szakadni kezdett az eső.
Zayn beállt egy ház elő tetője alá, rám nézett és megvonta a vállát. Gyorsan beszaladtam és hoztam neki is és magamnak is egy esernyőt. 
-Tessék! Vidd magaddal!-mosolyogtam.
-Köszi!-vette el és nyomott egy puszit az arcomra.-Akkor holnap!
-Holnap!
Zayn lassan pacává alakult át és amikor már semmi nem látszott belőle, bementem a házba. 
-Anyu! Képzeld, megismerkedtem egy fiúval és a családjával! Nagyon aranyos és kedves emberek! És Zayn nagyon szeretne megismerni titeket, ezért megbeszéltük, hogy holnap este elmehetnénk valahova vacsorázni! Benne vagytok?-hadartam gyorsan.
-Kérdezd meg apádat!-mondta anya a kedvenc magazinját olvasva.
Odamentem apához és elhadartam neki ugyanezt a szöveget.
-Kérdezd meg anyádat!-mondta.
-Annyira szeretlek titeket!-mondtam és állboldogsággal szökdeltem vissza anyához.
A végén összeültünk és megbeszéltük.
-Jól van! Miért is ne?-mondta anyu.
Akkor ezt meg is beszéltük. De jó! :D Ez a nap is eltelt és tökre élveztem. Az eső még mindig esett, de most már a mennydörgés és a villámlás is csatlakozott hozzá. Felmentem az emeletre, lefürödtem és bementem a szobámba. Ledőltem az ágyra és már aludtam is.

***

Egy hatalmas villámlásra és égdörgésre keltem fel az éjszaka közepén. Mivel nem tudtam visszaaludni és zavart is, hogy villámlik és dörög az ég, ezért bekapcsoltam a TV-t és a Jersey Shore-t kezdtem nézni. Olyan hajnal 4-5 körül sikerült visszaaludnom.

2013. május 15., szerda

Előszó

Itt az Előszó! :D Kicsit hosszabbra sikeredett, mint terveztem, de azért remélem tetszik! Két ember, Móni és Lexa: most már nyugi! :D Igaz sokáig tartott, de meghoztam! :D Akkor el is kezdem! :D Sok-sok komit és véleményt kérnék szépen! :) Jó olvasást! :D 

"Este behunyod a szemed, elalszol, és az álmok világában találkozol Vele. Ám egy napon történik valami. Egy napon kilép az álmaidból, és melléd szegődik. Valósággá válik. És ekkor különös dolog történik. Már nem jelenik meg álmaidban. Nem találkozol vele éjjelente, nem beszélsz vele álmaidban. De ez nem csoda. Hiszen kilépett onnan, belépett való világodba."

Nedves hajamat törölgetve léptem be a szobámba. Leültem az ágyamra, közben anyukám bejött, hogy jó éjszakát kívánjon. Gyorsan megszárítottam a hajamat és még néztem egy kicsit a TV-t. Felvettem a pizsamámat és bebújtam az ágyamba. A TV zajai mellett aludtam el.

***

A parkban sétáltam és a patak csobogott mellettem. Kisgyerekek szaladgáltak körülöttem és labdáztak, fogócskáztak és játszottak. Leültem a plédre, amit hoztam és csak néztem az eget. Felhőtlen volt és gyönyörűen sütött a nap. Kivettem a táskámból a könyvemet és elkezdtem olvasni. Hirtelen egy iszonyatosan helyes fiú ült le mellém.
Bátor lépés volt tőle, hogy csak úgy odaül egy számára teljesen idegen mellé.
-Szia! Remélem, nem baj, hogy ideültem melléd!-mosolyodott el, miközben mélybarna szemeivel az enyémbe nézett.
-Semmi baj!-mosolyodtam el.
Elnevette magát, amit nem igazán értettem, de azért jó volt nézni. 
-Hogy hívnak?-kérdezte.
-Carly vagyok!:) És téged?
-Zayn. Idevalósi vagy?
-Igen! Itt lakok nem messze a parktól!
-Egyszer, ha lenne kedved, megmutathatnád nekem a várost! Mi csak most költöztünk ide.-mesélt, ezt egy kínos csend követte.-Hány éves vagy?
-17. Miért?
-Én is annyi vagyok! Az itteni suliba jársz?
-Aha.!
-Akkor osztálytársak leszünk!-húzta hatalmas mosolyra a száját.
-Legalább már ismered az egyik osztálytársadat!-nevettem el magam.
Sokáig beszélgettünk és kiderült róla egy csomó dolog. Az egyik az az, hogy kiskorában kidobott egy TV-t az ablakból. A másik, hogy iszonyatosan jó hangja van. Megkértem, hogy énekeljen egy kicsit. Miután megtapsoltam, felálltam és összeszedtem a cuccaimat. 
Azt mondta, hogy hazakísér és elindultunk hozzám. Az ajtóm előtt álltunk, már éppen bementem volna, de ekkor megfogta a csuklómat és visszahúzott.
-Carly! Lenne kedved eljönni velem valahova?-kérdezte egy kisfiús mosollyal az arcán.

***

Anyukám ébresztett fel. Szóval csak egy álom volt. Milyen kár, pedig igent mondtam volna Zayn-nek. Nagyon helyes fiú.
Felkeltem és felöltöztem. Anya elküldött a boltba, így elmentem. 
Hazafelé bementem a cukrászdába és ettem egy fagyit. Augusztus elején szinte meg lehet sülni. Kiborítóan meleg van. 
Mikor hazaértem anya már nem volt itthon, biztos dolgozni ment. Kipakoltam a cuccokat az asztalra, majd betettem a hűtőbe. Amikor végeztem vele felmentem a szobámba és felhívtam a legjobb barátnőmet, Mia-t, hogy menjünk el valahova, mert ő is és én is unatkoztunk. Végül eldöntöttük, hogy a tengerpartra megyünk. Sietősen felvettem a strandos cuccomat, plusz még magamra vettem egy ruhát és mentem is Mia-hoz. 
A parton letettük a plédünket és levettük a ruhánkat. A táskámból kivettem a törülközőt és a naptejet. Bekentük egymást és bementünk a vízbe. Mikor már mind a ketten kifáradtunk és már csurom vizesek voltunk, kijöttünk és lefeküdtünk a plédre. Jó volt kicsit napozni, úgyis falfehér bőröm van. Felvettem a napszemüvegemet és úgy néztem tovább az embereket. Volt egy csomó jó pasi, de nekem még mindig Zayn volt a fejemben. Egyfolytában azon gondolkoztam, hogy valós személy lehet-e vagy csak egyszerűen nekem ilyen lenne egy álompasi és a képzeletem összerakta, vagyis kitalált. Nem jutottam egyről a kettőre, megfordultam és az egyik fiú nagyon hasonlított Zayn-re. A haja és a szeme, a mosolya, minden. Mikor közelebb ért, elfordult, így nem láttam az arcát. Volt mellette 4 másik fiú és drága barátnőm egy jó nagy lökéssel kizökkentett a gondolataimból.
-Carly! Az a göndör nem annyira rossz!-mosolygott és az egyik göndör hajú fiú felé mutatott.
-Ja!-mondtam, de nem nagyon figyeltem Mia-ra.
Egészen a fürdőzésünk végéig Zayn és a strandon látott fiú járt a fejemben.
Hazafelé megbeszéltük, hogy holnap ott alszok Mia-nál. 
-Akkor holnap!-mosolygott.-Szia!
-Szia!-köszöntünk el egymástól két puszi kíséretében. 
Otthon anya még mindig nem volt itthon. Halálra untam a fejemet és kicsit el is fáradtam, ezért felmentem az emeletre, be a fürdőbe, gyorsan letusoltam és mentem aludni.